Oldalak

2015. augusztus 24., hétfő

Észak olasz körút Bergámó


Bergámó számomra egy nagyon érdekes hely. 2 in 1, vagyis kettő az egyben, mivel lent van a modern olasz közepes város (Citta bassa – alsó város), fent a hegyen pedig az óváros (Citta alta – Felső város) sziklák közé zárva egy kis gyöngyszem. Ami tényleg olyan, mintha valaki ott felejtett volna egy városközpontot a régi időkből.

A magasság különbség miatti elszigeteltség az oka, vagy a földrajzi elhelyezkedés? Nem tudom, de az biztos, hogy kevés ilyen helyet láttam, ahol ennyire megmaradt egy városka az utcáival, tereivel, házaival és persze nem utolsó sorban templomaival, egyéb történelmi épületeivel.

Citta alta - Felsőváros
Elszigetelt azért is, mert csak gyalog, a megfelelő helyi busszal, vagy – és turistaként ez az ajánlott – fogaskerekűvel lehet feljutni. Érdekesség, hogy utóbbiból nemcsak egy, hanem rögtön kettő is van, a a felső város keleti oldalán működő hosszabbik S. Vigilio, a másik a déli oldalon a rövidebbik Funicolor Cittá


Információ, jegyárak és menetrend:
S. Vigilio: http://www.atb.bergamo.it/user/Default.aspx?MOD=LIN&SEZ=2&PAG=175&COD=fsv
Cittá: http://www.atb.bergamo.it/user/Default.aspx?MOD=LIN&SEZ=2&PAG=175&COD=fun.c

Funicolor Cittá - Sikló


Mi utóbbival mentünk, és már az útvonal is nagyon tetszett, mert nem szimplán egy kibetonozott vályúban, vagy alagútban mentünk, hanem az is nagyon régi építésű, plusz növényekkel, levelekkel benőtt volt.










Ez a felvonó azért is jó, mert rögtön az óváros egyik központi kis terére érünk, ahol ahogy kibukkanunk a felvonó épületéből máris vehetjük elő a fényképezőgépeket, vagy a szemünkkel gyönyörködhetünk az első látványban. A Piazza Mercato-ra érünk, ahol régen piac lehetett, most kávézók, üzletek láthatók (mert azért azok ide is betörtek).

Nagyjából mindegy melyik meredek, kanyargós utcán indulunk el, mert az érdekes, romos, de mégis szép házak között előbb utóbb eljutunk valamelyik fontosabb látnivalóig.
Mi először a Duomo, azaz a Dóm oldalához érkeztünk, így körbejárva minden oldalról megcsodálhattuk az épületet, a tornyokat, bástyákat.

Duomo, tornyok
Santa Maria Maggiore bazilika


Aztán még kicsit tovább haladva elérjük az egyik leggyönyörűbb templomot amit valaha láttam, a Basilica di Santa Maria Maggiore-t.

Ez a bazilika megint teljesen más stílusú, anyagú, mint az eddig látottak, a falai sárgás, de egyszerű kövek, román stílusban, viszont a bejáratnál teljes mértékben látható a velencei hatás, mind a kő és díszítés használatról, mind a bejáratokat védő oroszlánokról eszünkbe juthat (Bergámó egy ideig a velencei köztársasághoz is tartozott).
 





Na de ennyit a művészettörténetről, a dómról és a többi látnivalóról is megtalálható rövidebb, vagy hosszabb leírás az interneten:
Maggiore bazilika: https://en.wikipedia.org/wiki/Santa_Maria_Maggiore,_Bergamo

Az érdekes, bár visszafogott díszítésű külső egy gyönyörű belsőt rejt. Nemcsak teljes felületen díszített, aranyozott, de gyönyörűen faragott szobrokkal teli, ami mellett a falakat értékes gobelinek borítják, a szentélyben pedig csodálatos fafaragások láthatók:
Santa Maria Maggiore bazilika belül

Colleoni kápolna



Azt mondtam a bazilika külseje visszafogott díszítésű, de ez csak addig igaz, amíg kilépünk a keleti oldalon és meglátjuk arról az „arcáról”, plusz még mellé a Colleoni kápolnát.

Azt olvastam, hogy ez a stílus már reneszánsz (egész pontosan "a lombardiai reneszánsz építőművészet legelső, s máig kimagasló remeke") és a díszítésekből ez látható is.

Mi sajnos a kápolnába nem jutottunk be, mert hétfőn sikerült Bergámót beütemeznünk (aznap zárva, mint ahogy a dóm is, de a bazilika nyitva), de kívülről is nagyon látványos.







Ezután a Piazza Padre Reginaldo Giuliani-ra jutunk, amely szintén nagyon hangulatos, és még látható innen egy hasonló stílusú Battistero (keresztelőkápolna), valamint a Torre campanaria di città alta, azaz a város egyik óratornya. Szintén itt van még két érdekes épület, Palazzo della Raggione vagy Palazzo Vecchio, ami a leírások alapján (és a képeken is látható módon) „egyetlen, hatalmas gótikus csarnok”.
Piazza Padre Reginaldo Giuliani

A téren kihasználva annak hívogató hangulatát és engedve az addigra kellően fáradt tagjainknak megittuk a szokásos cappuchino üdítő kombinációnkat egy kedves kávézóban a téren, amiről kiderült, hogy bent egy kis ékszerdoboz (igaz az ára is ennek megfelelő volt, de hát ugye mindent fel kell hozni:-))

Az igazi szépséges – az előbbieken túl – azonban a girbegurba utcák, régi ódon házak, a le, fel haladó lépcsős, vagy az itt elterjedt lekerekített kis köves (macskakő helyett), amelyek megadják a hely teljesen egyedi látványvilágát, amit a lenti válogatásban próbálok visszatükrözni:

Bergámó Citta Alta utcái

Néhány hasznos infó a végére:
a citta bassa, azaz alsó városban érdemes parkolni, mi azt itt tettük: Parcheggi Italia (SP A.)
Via Pietro Paleocapa, 3, 24122 Bergamo BG (ez kb 10 perc sétára volt a felvonótól)
és találtunk a fogaskerekűtől lefele egy egyszerű, jó árú, és finom pizzériát: talán a neve Dehors, és a Viale Vittorio Emanuele II és Via Brigata Lupi kereszteződésében található.

Látnivalók, amiket mi nem néztünk meg, de érdekesek lehetnek:
Teatro Gaetano Donizetti (az alsó városban, Rocca (Bergámó vára), Torre Gombito (csak érintettük, 52 m magas lakótorony volt), Cittadella (másik erődítmény), utóbbiak a felső városban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése