Oldalak

2010. április 4., vasárnap

Gyöngyszemek - épületek

Alábbiakban összegyűjtöttem pár számunkra érdekes épületet, akár színben, akár formában, állapotban (pedig nem is készültem építésznek, lehet, hogy pályát tévesztettem?):
No, itt azért  szélén lakni annak nem túl jó, akinek klausztrofóbiája van.


Ez pedig itt a kopottságában is szép, szépségében is kopott utcafront, ami engem színeiben kapott meg. Ilyen koptt épület nálunk is sok van, de valahogy nem ilyen... Vagy a szomszéd fűje mindig zöldebb? :-)



     Ezt pedig csak úgy hívnám, a szőrös fal. Szintén kopott, ráadásul még nem is színes, de az a szőr kinővés azért tuti:-)) 


 következő képen egy újabb kedvenc:-)  Igazi olasz sikátor csatornával, teregetéssel, falragaszokkal és ami a csúcs, hogy ekkora helyekre is beállnak a kis autóikkal, Igaz a karésszérialakatosok itt jól megélnek:-)    

Újabb elmaradhatatlan olasz és szűk utcákra jellemző kép: Jelmondata lehetne: akármilyen kicsi hely van, mindig elég egy templomnak (na jó ez csalóka, mivel a templom már egy másik utcában van, de az sem nagyobb)!

Ez az épület nem annyira érdekes, mint szép. Élmény érzetét pedig talán a pálmafa fokozza, amely nálunk sajnos még nem látható (bár a genetikus már biztosan dolgoznak a fagytűrő pálmafán).      

Hát hol van nálunk ilyen tetőterasz? El tudjátok épzelni milyen itt elfogyasztani egy jó kis olasz croissont latte macchiatóval? Vagy egy kis nápolyi spagettit egy pohár vörös borral naplemente közben? Hát és simán. Csak azt nem tudom, hogy a két asztal között válogathatnak a háziak, vagy lakásonként fel van osztva a terasz?  






Itt nem annyira az épületek, mint az elhelyezkedésük érdekes. Meg az ahogy a régi és új "egymásra épül". Egy egyébként a nápolyi gazdag negyed bejárata, ezt látja az ember, ha kilép a metróból (amiről még külön írok, mert megér egy misét).    

Itt sem az épület a különleges. Láttam már ilyen áttrium szerűséget üvegből, fából, de befuttatva még nem. Érdemes lenne megnézni hogy milyen nyáron, vajon virágzik és alatta tiszta sötét van? (Egyébként ez az akvárium épülete).      

Háromszögtér, olasz módra hogyan használjunk ki mindent kis helyet akár parkolásra (ha hogy a hátsó sorból hogy jönnek ki? Gondolom pár perc folyamtos dudanyomással sikerül kicsalni a tulajt, persze kivéve siesta időben, olyankor ne akarjon senki sehova menni:))    







Na, egy találós kérdés, mit rejt a kép? Elárulom, egy vendéglátóipari intézmény falait ábrázolja. Na jó segítek, a falon látható korom nyom színe megegyezik az itt készülő kerek tésztaétel aljával, amikor kicsit megprökölődik!!!   Szóval ez egy pizzzéria....

2010. március 25., csütörtök

Nápoly - látnivalók 1. nap

Templomok és dómok 

Hát elindultunk kis szállodánkból, dél felé, hívott a tenger:-) és a térkép szerint is arra vannak a látnivalók.
Le is értünk gyorsan (Corso Guseppe Garibaldi), de csak nagy, széles és forgalmas út és ipari környezetű kikötő fogadott minket. Ezért gyorsan visszamenekütünk egy kisebb utcákra. No  itt sikerült már igazi sikátoros olasz környéket találni, kiteregetett lepedőkkel, gatyákkal, meg ezzel- azzal.
További "sétánkkal" kapcsolatban hasonló hajlott korú egyéneknek annyit jegyeznék csak meg, hogy bár kicsinek tűnik Nápoly, azért itt is le tudja az ember gyalogolni a lábát. Ezért hasznos kicsit tervezetten nekiinuldni, hogy ne kelljen visszaballagni több sarokkal, mikor rájön az ember, hogy jaj, a legfontosabbat kihagytuk:-)

Első látnivalóként a mellékelt képen a Dómot (olaszul Duomot) találtuk meg. Ezt hihetetlen módon a via Duomo-n lehet megközelíteni. /Egyébként a dóm utcájában stílszerűen mindenféle boltot találunk, amelyben esküvőhöz szükséges minden kellék beszerezhető - menyasszonyiruha, cipő, táska, stb./

A dómmal kapcsolatos részletes művészettörténeti leírásokra meghagynám a szakiordalmat (utikönyv, internet). Vagy a jól bevált wikipédia:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Nápolyi_dóm


Apropó utikönyv, ajánlom a Lonely Planet vagy az utitárs olaszország könyvét, de semmiképpen sem a magyarországon kapható nápolyról szólóakat, mert abból hiányoznak a fontos információk, mint pl, nyitvatartás. Amiről kivételesen angolul is itt találhatunk információkat:  http://www.duomodinapoli.it/en/main.htm

Mivel vasárrnap volt, ezért itt és minden más templomban sikerült a vasárnapi istentiszteletbe toppannunk. De olaszokhoz képest nem is néztek ránk nagyon csúnyán, hogy turistaként benéztünk. Inkább csak érdeklődve. Azért a béke érdekében hátul maradtunk.... /
Egyébként érdekes látvány, hogy milyen összetételű emberek járnak manapság misére. Volt fiatal és középkorú, meg persze a szokásos nyugdíjas korosztály és persze ott voltak a nagy családi kivonulók./ Kiemelném a dóm oldal kápolnáját. Sok helyen jártam már, de ennél kevés szebbet láttam.

Gyönyörű a kupola a festett isteni történetekkel, az oltár tiszta ezüst, de még a legutolsó gyertyatartó is különleges.
Az említett ezüst szobrok és gyertyatartók szerény fényképezési lehetőségeinkkel:-) Tudtak valamit ezek a festők és szobrászok. Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy miért van az, hiába élünk a jelenbe, mégsem a kortárs művészettől tudunk elalélni, hanem amit több száz éve csináltak? :-)




Ezt a képet a Baptistery-ben készítettük. Ezt hazaérkezésünk után sikerült lefordítanom, keresztelő kápolnát jelent.  Érdekessége a mozaikok, amelyek nagyooon régről maradtak meg (évszámokban nem vagyok jó:-). Aki látta a ravennai mozaikokat, azért azok szebbek, de itt is van egy két szemet gyönyörködtető. A képet mégsem ezért szúrtam be, hanem mert engem egy királyi udvarhölgy ruhájára emlékeztet ez a falrész.

2010. március 24., szerda

Nápoly 2010. március - érkezés

Nápoly 2010-ben, EU tag, közben déli - mediterrán és ráadásul olasz:-)

Utazás 2010 március idusán: repülőre szálltunk (jó kis fapadosra, reklám helyett: lila és rózsaszínes logóval).... Taxi, reptér, nápolyban reptéri busz rendbe volt, a busz gyorsan beért - kb. 15 perc (neve ALIBUS és a reptér elől indul, végállomás Garibaldi tér - jelen időpontban 3 euro / fő / út).

Érkezés után a Garibaldi térre, egyből ízelítőt kaptunk a nápolyi feelingből: szemét az utca szélén, a kuka mellett, építési törmelék a felújítások maradákaként. Közben pedig szinte az utolsó divat szerint öltözött emberek simán elmennek a szeméthalom mellett (ezek után budapest totálisan tiszta!) Szállás Kicsi izgulás, hogy milyen szállást sikerült foglalnom (megint csak reklám nélkül booking.com - nemhogy az egészet nem kellett kifizetni, de még előleget sem!).

Végül a választás a Best Wester Hotel Plaza-ra esett. Elindulotunk a téren keresztül, átverekedtük magunkat a feketéken (remélem ez is nem rasszista), akik az időjárástól függően napszemüveget vagy esernyőt árulnak, meg mobiltöltőt, mobiltartót, meg ezt meg azt.

Beüzemeltük kis GPS-ünket, és rövid séta után megpillantottunk szállodánkat (a képen egy része ízelítőnek): A szálloda korrekt, a reggeli elég jó büfés (nem egy ausztriai terülj - terülj asztalkám, de azért van választék), és ami tesztett, hogy fent van a szállás legfelső szintjén, ami nyáron reggel igazán gyönyörű lehet, de most sem volt rossz... A szoba egszerű, modern, nem túl nagy, de a megfáradt turistának pont megfelel. A személyzet tényleg nagyon kedves és készséges, és dél-olaszországhoz képest kifejezetten jól értenek és beszélnek angolul. Ennyit a útról és a szállodáról, következzenek a látnivalók és a tömegközlekedés élményei...